Bársony Attila - Dalszövegek
1. Gyere át a hídon
Bársony - Hatos, Orbán
Élsz velem, itt élsz velem
Eszre sem veszed már
Mennek az évek,
S fal felé fordul a vágy...

A szó mögött, cask szóközök
És súlytalan, üres tér
Valami eltünt,
S van ami elhűlt de él,
Őrizz a téltől, ne félj

Gyere át a hídon értem
Csak a túlsó parton éltem még
Hideg a hajnal rég
Gyere át a másik partról
S amikor majd szívedbe markol a múlt,
S rájössz nincs kiút,
A hídon át visz az út...

Félsz nagyon, hogy nem tudom,
Hogy félnünk kellene rég
Szökik az élet,
S fiadnak nincs múltja még...

De él veled, még él veled
Egy képzelt, álmodott kép
Fakul a színe
S ha szorul a szíved
Ne nézd, de tedd föl az ágyad fölé

Gyere át a hídon értem
Csak a túlsó parton éltem még
Hideg a hajnal rég
Gyere át a másik partról
S amikor majd szívedbe markol a múlt,

Amikor érzed már
Hiányom tétlen súlyát
Gyere a túlpartról át
Ne várj!

Gyere át a hídon értem...

2. Százszor száz
Závodi
Minden rendben van,
Ha azt mondom minden rendben van
Ne higyj nekem, csak képzelem

Minden tettenért tettemért
Megbüntetett rég a tettetett vágy
Száz éjszakánv
A nyílt kártyák nem rejthetnek el,
Könnyen rám talál ki nyitott szemmel jár...
S ha Ő szintén őszintén figyel,
Meglátja bennem azt amit vár!

Száz tőrnél élesebb a szó
Száz törvényből egy használható,
S a jó szándék megfordítható

Megroppant a jég
Érzem, hogy megtorpanhatnék
De nincs visszaút, elmúlt a múlt

Hidd el, fáj nagyon
Ha száz súlyként sújt a szánalom
Alig bírom el, pedig bírni kell..!

Megaláz az élet, meg a láz,
Mi engem kiszolgáltat,
S téged kiszolgál

Megelőz a hátsó gondolat
S egy ki nem mondott
Mondat támad rám:

Százszor száz kegyetlen szó árul el
Százszor száz szerelmet mért' adtam fel
Százszor száz pohárban vígaszra lel még
a bánat, de nem múlik el...

Száz tőrnél élesebb a szó
Száz törvényből egy használható,
S a jó szándék megfordítható

Százszor száz kegyetlen szó árul el
Százszor száz szerelmet mért' adtam fel
Százszor száz pohárban vígaszra lel még
a bánat, de nem múlik el...

Száz tőrnél élesebb a szó
Száz törvényből egy használható,
Száz élet nem lenne elég,
Hogy megfizessek mindenért...

Száz tőr, száz szó, száz rossz, száz jó...

3. Elszáll a dal
Závodi
Elszáll a szó, s ugyanúgy elszáll a dal
Csak egy szétfoszlott kép, ami majd balőlünk marad.
Elszáll a múlt, s velemegy száz régi arc,
Néhány lázadó év, s egy-két eé sem kezdett harc.

Valahogy más lesz a szép, és mássá lesz a jó...
S amit megtagadtam rég, hogy lesz elfogadható.

Elszáll a szó, s ugyanúgy elszáll a dal
Csak a csend vesz körül, ami már mindent eltakar...
Elszáll a sok év, s a serelem úgy múlik el
Mint egy álomkép, mit a hajnal ébreszt fel...

Ugyanazt érzem ma még, itt mélyen belül
Hogy amit elterveztem rég, talán holnap majd sikerül...

Nem látszik sehol már az elveszített cél,
Túl gyorsan hamvad el a tűz mi bennem ég.
Elnyel ez a szörnyű gépezet bármit is teszel,
Beállsz a sorba te is, még észre sem veszed,
hogy mi vár rád..!
4. Még alszik a nyár
Bársony – Demeter
Széthulló emlékek, éjszakák
Eltűnő szellem az út porán
Végtelen messzeség csend honol
Az autók tompa fénye átkarol...

Út ami nem visz a cél felé,
Út amit megjársz de az ördögé...
Itt hordom magammal terheimet,
Megsárgult, összetépett képeket

Úgy érzem csak áll az idő
Még alszik a nyár
És közben csendesen hull az eső
Még alszik a nyár...

Régóta kínoznak álmaim
Voltak de megloptak vágyaim...
Szellemek földje hol élek rég
Angyalok szárnya nélkül messze az ég

Úgy érzem csak áll az idő
Még alszik a nyár
És közben csendesen hull az eső
Mért' alszik a nyár...

Fut az út, ez a végtelen út
Eltűnik most a világ
Amíg szívünk elhiszi majd a csodát
Ébred a nyár...

Már értem, hgoy száll az idő
Most ébred a nyár
És lassan fleszárad majd az edő
Már ébred a nyár...

5. Nézz fel az égre
Závodi – Demjén, Závodi
Egy szó sincs
Csendesek az órák
Ránk borul egy árnyék
Sötét Nap néz le ránk...

Hát fogj át,
Állj szorosan mellém
Mindig csak a sóhaj
Ami mellettem járt

Vigyél el innen, hisz van még sok hely
Csak ketten lennénk,
S még félnünk sem kell
Vigyél el innen messze, hol senki se jár..!

Nézz fel az égre, s kérdezd mi vár rank?
Még meddig késik az igazság,
Mondd ki az aki elhozza egyszer,
Amit ígértél, csak tennünk kell,
Amit szeretnénk hidd el..!

Hol vagy?
Azt ígérted más lesz
Azt ígérted jó lesz
Csak a kezdet nehéz...

De elmúlt
Elszálltak az évek
És semmi sem történt
Ugyanaz van, mint rég...

Vigyél el innen, hisz van még sok hely...

Nézz fel az égre...

Egyhelyben járunk, s ha a perc elszállt
Mindaz mi jó volt, csak porrá és sárrá vált
Mind egyre várunk,
s még mindig nem értjük egymást...

Fogj át, ne gondolkozz csak induj el
Hisz van még számunkra biztos hely,
Azt akarom, hgoy lásd, hogy a
boldogságért tenüünk kell,
S az többé nem hagyhat el..!

Nézz fel az égre...

6. Szívhang
Závodi
Mért' kell a száj, ha a szem beszél?
Mért' kell a könny, ha nincs szembeszél?
- ha nem fúj a szél...

Mért' kell a láb, ha nem bír el?
Mért' kell a szó, ha nem szól és nem bírál?
- s nem szól hozzám...

Nekem már nem kell, mi nem használható
Nekem már mindegy, ha nem használ a szó...

Mért' kell a szív, ha mindig fáj?
Mért' kell az ész, ha nem ért meg semmit már?
- értsd meg már!

Hiába hívlak, ha más nyelvet beszélsz
Hiába kérlek, ha egy másik bolygón élsz...

Ki hallgat rám, ha már nem szól a dal?
Ki gondol rám, aki megvéd, ha baj van?
Ki figyel rám, mikor mindenki elfelejt már,
Hát értsd a szív hangját!

Mért' kell a pénz, ha nem boldogít?
Mért' kell a kéz, ha másoknak nem segít_
- az nem boldogít...

Miért nem érted, ha félek, hogy nem bírom tovább?!
Kérdezd a széltől, az égtől a szívem
válaszát..!

Ki hallgat rám...

7. Találj meg újra
Bársony – Orbán
Számolj százig,
s én elhiszem,
hogy újra játszunk, mint rég...
A gyermek elbújt
az álarc mögé
s ma is téged vár még...

Ottfelejtve a múltba zártan,
mint egy gyönggyé lett por
a Lét-Óceánból.

Számolj százig,
s én elhiszem neked,
hogy újra játszunk egy kört,
Az aki voltam,
már nem vagyok rég,
s mégsem állt meg a Föld...

Egy színes álarcot hord ma a lelkem,
a múltból ennyi maradt...

Találj meg újra kérlek,
Hosszú lett már a csend..!
Találj meg újra kérlek,
Még ugyanaz vagyok bent,
aki voltam rég..!

Számolj százig,
s én elhiszem neked,
hogy újra játsznunk kell!
Tudtam én is
minden álmodat
Csak bennem nem fedezted fel...

Bújócskázunk a múltba fúlva,
hisz semmi nem múlt el még,
csak por takarja rég...

Hosszú lett már a csend..!
Találj meg újra kérlek,
Még ugyanaz vagyok bent,
aki voltam rég..!

Jelek a hóban a múlt jegén,
valahol ott bújok ma is én.
Ne menj tovább!
Szorít az álarc, megöl a tél...

Találj meg újra kérlek..!

8. Legyen érted jó a világ
Bársony – Demeter
Nem volt teher az életünk, mégis jóbarátom a csend...
S ha néha, valahogy nem figyelsz, tudod hol van a fent és lent
Szárnyad lassan a mélybe húz és nem lesz gondod a holnap...
Ez a zuhanás meddig tarthat még, tiszta emberi szó mondd hol vagy..?

Mit ér a szó, mit ér az élet,
Ha soha nem figyelnek rád..?
Mit ér egy dal, mit ér az ének,
Ha mindig másnak jó a világ..?

Veled élek és mégis csak egyedül
Olyan mikor a szélvihar heve lassan megszelidül
Gyötrő kínok és harc a szívedben, mindig félted a szépet
Ködbe vész az az el nem mondott szó, soha nem mondtam mégis érted...

Mit ér a szó, mit ér az élet...

Akire nézek még nem érthet,
De tudom egyszer majd választ várva kér,
Oh mondd miért..?!

Te légy a szó, Te légy az élet
És mindig én vigyázok Rád
Te légy a dal, Te légy az ének
Legyen most Érted jó a világ..!

9. Hosszú éjek hajnalán
Závodi
Még fáj, egy régi mozdulat, egy régi vágy
Még fáj, egy röpke pillanat, oly messze jár
Szívem hangja hiába hív
Tompa visszhangja hiába szólít...

Még fáj, mosolyod felkavat, s börötnbe zárt
Még fáj, emléked itt maradt örökre már
Még mindig bennem lángol a régi tűz
A nagod újra hallom, utánad űz,
S álmomban az arcod mosolyog rám...

Hosszú éjek hajnalán, édes álom borul rám
Újra jelen lesz a múlt, s a tested rám simul...
Hosszú éjek hajnalán érzem bőröd illatát
Az első csók mi bennem ég újra él,
De a reggel mindent széttép.

Miért fáj, miért fáj a gondolat mi feléd száll?
Miért fáj, egy régi hangulat, s egy régi nyár?
Még mindig bennem lángol a régi tűz,
A hangod újra hallom, utánad űz
S álmomban az arcod mosolyog rám,
Ó, minden éjszakán...

Hosszú éjek hajnalán...

10. Vitorlák
Bársony - Orbán
Valahol a semmi szélén
áll egy óceán
Szeli száz céltalan utazó:
Sose' látott városok,
színes kikötők után
Repül száz kék hajó...

Van aki egy álmot látott,
ahol várt rá egy part,
Neki szélcsendben is süt a nap...
S van akin a hullám tépett
vászon elszakadt,
S csak egy árbóc maradt...

Vitorlák az ég alatt,
Vitorlák a szélben
Ma éjjel bontsunk vitorlát..!
Vitorlák az ég alatt,
Vitorlák az éjben
Jó szelet, jó éjszakát..!

Odalenn a mélyben alszik
egy elüllyedt hajó
Neki véget ért ez az utazás,
Valaha egy álom űzött,
ami szűz volt mint a hó,
De elmúlt a varázs...

Vitorlák a szélben
Ma éjjel bontsunk vitorlát..!
Vitorlák az ég alatt,
Vitorlák az éjben
Jó szelet, jó éjszakát..!

Nézd a csónakot, aki voltál régen
Ő még büszke, mint a szél...
Neki elhinném én is,
Hogy lesz ki partot ér,
Csak messze még a cél...

Vitorlák...